Már egy éve Ungváron lakok, és nyilván mindig ott volt bennem a tudat, hogy közel a magyar határ, de sosem gondoltam bele igazán, hogy tulajdonképpen milyen közel is van nem csak a határ, hanem a mai és egykori Magyarország több más tája is.
A minap, a Vereckei-hágóban tett kirándulásom után hazafelé tartva lettem figyelmes arra, hogy az Ungvárt délkelet felől elkerülő út egy magaslati pontjáról kivételesen tiszta időben jóval több hegy látszik Szlovákia irányában, mint korábban megszoktam. Ahogy ilyenkor szokott, rögtön elkezdett dolgozni az agyam a fejemben élő három dimenziós térképen, megpróbálva beazonsítani és elhelyezni azon a látott hegyeket. Félrehúzódtam hát a kocsival, hogy jobban szemügyre vegyem az amúgy is szemet gyönyörködtető látványt. A tiszta levegő miatt megnövekedett látótávolság és a közvetlenül naplemente utáni, félig borús ég nem mindennapi megvilágításba helyezte a tájat.
Egy hegyvonulat különösen beindította a fantáziámat. Nagyon is ismerősnek tűntek a jellegzetes, a megszokottnál csúcsosabb formák. Rögtön a Zemplénre gyanakodtam, ahol számtalanszor jártam már gyerekkorom óta, és formái jól beleivódtak az emlékezetembe. A képek utólagos, otthoni elemzése után be is igazolódott a gyanúm. A kúp alakú hegyek közül a legmagasabbik a Sátoraljaújhely fölé emelkedő Magas-hegy. Teljes nagyításban még a tetején levő tornyok és a csúcsos tetejű kilátó is épphogycsak kivehető.
Íme a hegycsoport a Google Earth-ben. Itt a fényképen látható laposabb előtér-hegyek a kamera közelsége miatt nem látszanak. Az említett előtér-hegyek egyébként a Tokaji hegyvidék kisebb, Szlovákiában levő északkeleti részét képezik.
A beazonosított hegyek légvonalbeli távolsága Ungvár keleti részétől hozzávetőlegesen 50 km, tehát annyira nem is extrém, mégis szükség volt erre a kivételesen tiszta napra, hogy felhívják magukra a figyelmemet.
